Azt mondják, az igazság odakint van, és ebbe beletartozik^(does) az internet is. A probléma az, hogy az igazságot elnyomja a torz, félrevezető és egyenesen hamis információk tömege.

A jó hír az, hogy némi (nem)józan ész segítségével jól meg lehet állapítani, mi az, ami valószínűleg igaz vagy hamis az interneten.

Tekintsük a Forrást

Az igaz dolgok attól függetlenül igazak, hogy ki mondja őket, de sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy megbízható, átlátható forrás^{(trusted, transparent source)} pontosan beszámol a tényekről, mint a gyenge vagy ismeretlen múlttal rendelkezőké. Így kezdetben nagyobb súlyt tulajdoníthat a szabályozás hatálya alá tartozó információforrásoknak (például tudományos vagy újságírói testületeknek), és ragaszkodhat a hírek összegyűjtésének és jelentésének ismert módszereihez.  

Legyen nagyon óvatos a véletlenszerű webhelyekkel, amelyek névtelen tulajdonosai és írói vannak. Az ilyen oldalak nagyon népszerűek lehetnek bizonyos típusú összeesküvést kedvelő internetfelhasználók^{(conspiracy-loving internet user)} körében , akik előszeretettel osztják meg ezeket a linkeket. Ha az első kapcsolatfelvétel egy történettel vagy információval egy ilyen webhelyről származik, a következő lépés annak megerősítéséhez, hogy valami igaz vagy hamis, az információ megerősítése.

Ezután vegye figyelembe a több forrást

Még akkor is, ha az első forrást megbízhatónak és nyitottnak tekinti, érdemes több független forrásból is megerősíteni az alapvető tényeket.

A történet más szempontjait, további információkat nyújtanak, és megerősítik az első forrás forrásait és jelentését. Ha több független forrás állítja ugyanazt, akkor megnő annak a valószínűsége, hogy amit mondanak, az igaz.

Keressen AP-stílusú lefedettséget

A történetek jelentésének sokféle módja van. Az újságírók képzésének hagyományos módja, hogy eseményekről és információkról tudósítsanak a nyilvánosság számára, néhány alapvető szabályt követ, amelyek többek között a következőket foglalják magukban:

• Mondd el az olvasóknak, hogy „ki, mit, mikor, hol és hogyan”
• Adja meg először a legfontosabb tényeket, és a további tényeket később a történetben
• Pörgés vagy saját vélemény hozzáadása nélkül számoljon be a történtekről

Amikor egy történetet egy bizonyos politikai vagy ideológiai nézet alapján írnak, akkor kezd megszűnni hír lenni, és a szerkesztői szférába kerül.

Ez elvezet minket az Associated Press vagy az „AP” jelentési szabványokhoz. Itt^(here) láthatja, hogy mit ír elő az AP . Röviden, az AP-stílusú történetek megpróbálják minimalizálni az elfogultságot, és rád bízzák a kulcsfontosságú tények értelmezését. Tehát legalább egy történet AP verzióját érdemes belefoglalni a teljes értékelésébe, hogy mi igaz és mi nem.

A videók és a fotók nem az igazság

A fejlett fotó- és videómanipuláció korát éljük. A Photoshop^(Photoshop) és a mélyhamisított^(deepfake) mesterséges intelligencia technikák azt jelentik, hogy a téves információkat terjesztő emberek mindenféle vizuális „bizonyítékot” hozhatnak létre, amely részben vagy teljesen kitalált.

Ami azt jelenti, hogy érdemes megvárni az igazságügyi orvosszakértőket, hogy ellenőrizzék, nem manipulálták-e ezeket az adathordozókat. Még ha egy fényképet vagy videót nem is manipulálták, ez nem jelenti azt, hogy az igazságot vagy legalábbis a teljes igazságot tükrözi.

A fotó csak egy pillanatfelvétel az időben. Semmit nem mond arról, hogy mi történt a fénykép elkészítése előtt vagy után. Nem láthatja, mi történik a kereten kívül, és nincs kontextusa a kép tartalmához. Mindezek a dolgok alapjaiban változtatják meg a kép jelentését!

Ugyanez vonatkozik a videóra is. A videókat^(Videos) úgy lehet kivágni, hogy egy bizonyos narratívához igazodjanak. Ez azt jelenti, hogy nem tudod, mi történt a klip előtt vagy után. Nem tudod, mi történt a klip vágásai között. Azt sem tudod, mi történt a klip keretén kívül. Tehát önmagában ne tulajdonítson túl nagy súlyt sem fotó-, sem videóanyagnak.

Források és hivatkozások áttekintése

Minden történet más jelentések láncolatán alapul, amíg vissza nem vezet az elsődleges forráshoz. Vagyis, hacsak a történet írója nem közvetlenül az elsődleges forrásból számol be! Amikor valaki állítást tesz vagy eseményeket közöl, rendkívül fontos, hogy utánanézzen az általa idézett forrásoknak. Megbízhatóak ezek a források? Honnan szerezték az információikat? 

Lényeges, hogy az idézett forrás valóban alátámasztja-e a rá támaszkodó eredeti állítás értelmezését vagy következtetését? A hivatkozások láncolatát követve felfedezheti, hol csavarták ki vagy találták ki a dolgokat.

Alkalmazza az alapvető kritikai gondolkodást

A tények ellenőrzése és az információforrás mérlegelése mellett meg kell próbálnia legalább egy alapvető kritikai gondolkodási folyamatot végigvinni annak megítélésekor, hogy egy állítás igaz-e vagy hamis. Ez mit takar? Nézzük meg a pontokat, és könnyítsük meg:

• Kérdezd meg^(Ask) , mennyire ésszerű az információ. A rendkívüli állításokhoz rendkívüli bizonyítékok kellenek!
• Szakadatlan a logika lánca? Indokolatlan logikai ugrás történt valahol a vonal mentén?
• Vannak^(Are) -e alternatív magyarázatok vagy következtetések, amelyek a bemutatott tényekből levonhatók?
• Van-e alapos kétség afelől, hogy a tények tévesek? (pl. megbízhatatlan tanúk)
• Mennyire megvalósítható a bemutatott történet? 

A lényeg, hogy ne csak a kéznél lévő információkból ásd ki a valódi igazságot. Ez annak megállapítása, hogy mennyi kétség indokolható azzal kapcsolatban, amit valójában lát. 

Ne használja ^(News)a^{(Your Source)} közösségi médiát^{(Use Social Media)} hírforrásként

Valószínűleg ez a legfontosabb dolog, amit megtehet az információfolyam megtisztítása érdekében. A közösségi média^{(Social media)} nagyon érzékeny az elfogultságra, mivel szándékosan összekapcsolja a hasonló nézetű embereket. Nem kapsz olyan véleményeket és történeteket, amelyek átlagos vagy változatos nézeteket tükröznek.

Bár teljesen rendben van, ha valami fontos dologról értesülhetsz a közösségi médián keresztül, nem jó ötlet megerősítést vagy nyers tényeket keresni ott. Sokkal jobban jársz, ha kilépsz a közösségi médiából, és helyette máshol csinálod a tényfeltárást.

Alkalmazza ezeket a tippeket szelektíven

Reméljük, hogy a cikkben található tanácsok segítenek ritkábban elhinni a rossz információkat, és magabiztosabban azonosítják a jó információkat. Nyilvánvalóan lehetetlen azonban minden egyes információt alaposan megvizsgálni, amely nap mint nap erre a szintre jut. Soha nem lenne időd semmi másra. Természetesen a legtöbb dologgal kapcsolatban mindig fordulhat a tényellenőrző webhelyekhez, például a Snopeshez^(Snopes) is, de még ezek a webhelyek is tévedhetnek.

Szóval mit kell tenned? Azt javasoljuk, hogy csak a fontos történeteket és információkat vizsgálja meg alaposan. Ez vagy azt jelentheti, hogy személyesen számítanak Önnek, vagy egyetemesebb értelemben.

^(Did)Az a híresség tényleg valakinek az arcába dobott egy italt ? Valószínűleg mindegy. Ez nem fontos állítás. Ha azonban valaki a rák nem bizonyított és nem tesztelt gyógymódját hirdeti, akkor ezt alaposan meg kell vizsgálni. 

Egyfajta „témaosztályozást” kell alkalmaznia a dolgokra, és el kell döntenie, hogy mely dolgok túlságosan triviálisak vagy túl irrelevánsak a számodra ahhoz, hogy birkózz vele. Ennek ellenére ne adj tovább olyan információkat, amelyekben nem vagy egészen biztos másoknak, mert ezek relevánsak vagy fontosak lehetnek számukra, és akár károkat is okozhatnak, ha nem kritikusak, és végül elhiszik.

Nehéz meghatározni, hogy egy állítás igaz vagy hamis, és nincs olyan, hogy abszolút pontosság, de a legalapvetőbb szűrők alkalmazásával 90%-ot érhet el.

How To Tell What’s True or False On The Internet

They say the truth is out there and that does include the internet. The problem is that the truth is drowned out by the sheer weight of twisted, misleading and outright false information.

The good news is that with some (un)common sense, it’s possible to get a good sense of what’s likely to be true or false on the internet.

Consider The Source

True things are true regardless of who says them, but the likelihood of a trusted, transparent source accurately reporting the facts is much higher than ones with a poor or unknown track record. So initially you can assign more weight to sources of information that are subject to regulation (such as scientific or journalistic boards) and stick to known methodologies of gathering and reporting the news.  

Be very wary of random websites with anonymous owners and writers. Such sites can be very popular among a certain type of conspiracy-loving internet user, who will share these links with gusto. If your first contact with a story or information is from such a site, your next step to confirming if something is true or false is to corroborate the information.

Next, Consider Multiple Sources

Even if you regard the first source as being both trustworthy and open, you should look for corroboration of the basic facts from several independent sources.

They’ll provide other angles on the story, additional information and corroborate the sources and reporting of your first source. If multiple independent sources are saying the same thing, the probability of what they say being the truth goes up.

Look For AP-style Coverage

There are many different ways to report a story. The traditional way that journalists are trained to report events and information to the public follows a few basic rules, which include things like:

• Tell the readers “who, what, when, where and how”
• Give the most important facts first and additional facts later in the story
• Report what happened without spin or adding your own opinions

When a story is written from a particular political or ideological view, it begins to stop being news and moves into the editorial realm.

Which brings us to Associated Press or “AP” reporting standards. You can see what the AP mandates here. In short, AP-style stories try to minimize bias and leave the interpretation of key facts up to you. So at the very least it’s worth including the AP version of a story in your total assessment of what’s true and what isn’t.

Videos And Photos Are Not The Truth

We live in an age of advanced photo and video manipulation. Photoshop and deepfake artificial intelligence techniques mean that people spreading misinformation can create all sorts of visual “evidence” that’s partially or completely fabricated.

Which means it’s worth waiting for forensic experts to verify that these media have not been tampered with. Even if a photo or video has not been tampered with, that does not mean it reflects the truth or at least the whole truth.

A photo is just a snapshot in time. It tells you nothing about what happened before or after the photo was taken. You can’t see what’s going on outside the frame and you have no context for the content of the image. All of these things fundamentally change what the image means!

The same goes for video. Videos can be cut in such a way that they align with a certain narrative. Which means you don’t know what happened before or after the clip. You don’t know what happened between cuts in the clip. You also don’t know what happened outside of the frame of the clip. So don’t attach too much weight to either photo or video material by itself.

Review Sources And References

Every story is based on a chain of other reporting until it leads back to the primary source. That is, unless the writer of the story is reporting directly from the primary source! Whenever someone makes a claim or relays events, it’s critically important that you look up the sources they are quoting. Are those sources reliable? Where did they get their information from? 

Crucially, does the quoted source actually support the interpretation or conclusion of the original statement that relies on it? By following the chain of references, you can discover where things have been twisted or fabricated.

Apply Basic Critical Thinking

Apart from fact-checking and considering the source of information, you should also try to go through at least a basic critical-thinking process when assessing whether a statement is true or false. What does that involve? Let’s whip out the bullet points and make it easy:

• Ask how reasonable the information is. Extraordinary claims require extraordinary evidence!
• Is the chain of logic unbroken? Is an unwarranted leap of logic made somewhere along the line?
• Are there alternative explanations or conclusions that can be drawn from the facts as presented?
• Is there reasonable doubt that the facts could be wrong? (e.g. unreliable witnesses)
• How feasible is the story as presented? 

The point is not to dig out the real truth just from the information you have at hand. It’s to establish how much doubt is reasonable about what you’re actually seeing. 

Don’t Use Social Media As Your Source Of News

This is probably the most important thing you can do in order to clean up your stream of information. Social media is highly-susceptible to bias, because it deliberately networks people with similar views together. You aren’t getting a feed of opinions and stories that reflect an average or varied set of views.

While it’s perfectly fine to catch wind of something important via social media, it’s not a great idea to look for confirmation or raw facts there. You’re much better off stepping outside of social media and doing your fact finding elsewhere instead.

Apply These Tips Selectively

We hope the advice in this article will help you believe bad information less often and let you identify good information with more confidence. However, it’s obviously impossible to scrutinize each and every bit of information that comes your way each day to this level. You’d never have time to do anything else. Of course, you can always turn to fact-checking sites such as Snopes for most things as well, but even these sites can get it wrong.

So what are you supposed to do then? We suggest that you only apply deep scrutiny to stories and information that matter. That can either mean that they matter to you personally or that they matter in a more universal sense.

Did that celebrity really throw a drink in someone’s face? It probably doesn’t matter. This isn’t an important claim. However, if someone is touting an unproven and untested cure for cancer, that’s very much something to investigate carefully. 

You have to apply a sort of “topic triage” to things and decide which things are too trivial or too irrelevant to you to wrestle with. That being said, don’t pass on information you aren’t very sure about to other people, because it might be relevant or important to them and can even lead to harm if they aren’t critical about it and end up believing it.

Defining whether a claim is true or false can be hard and there’s no such thing as absolute accuracy, but by applying the most basic of filters, you can get 90% there.

Related posts

• Választási hackelés 101: Biztonságos az elektronikus szavazás?

• A HDG elmagyarázza: Hogyan működik a 3D nyomtatás?

• A HDG elmagyarázza: Mi az a CAPTCHA és hogyan működik?

• CPU processzorok összehasonlítása – Intel Core i9 vs i7 vs i5 vs i3

• A Windows.old mappa törlése a Windows 7/8/10 rendszerben

• A HDG elmagyarázza: Hogyan működik a WiFi?

• A HDG elmagyarázza: Mi az a Chromebook fejlesztői mód és mire használható?

• Internet és közösségi oldalak függőség

• Internetbiztonsági cikk és tippek Windows-felhasználóknak

• Fekete, fehér és szürke kalap feltörése meghatározva

• Az akkumulátor töltésének végleges útmutatója

• Az Internet Radio Station ingyenes beállítása Windows PC-n

• A HDG elmagyarázza: Mi az API?

• Legjobb idő számítógép vásárlására csodálatos ajánlatokért

• HDG elmagyarázza: Mi az a Thunderbolt?

• 12 Chromebook-tipp és trükk

• A HDG elmagyarázza: Mi az SFTP és FTP?

• Hogyan használjunk megosztott internetkapcsolatot otthon

• A HDG elmagyarázza: Mi az a blokklánc-adatbázis?

• A HDG elmagyarázza: Mi az a Keylogger, és hogyan távolíthatom el a számítógépről?