Nagyjából a kezdetektől fogva tisztában voltam vele, hogy az elmém nem úgy működik, mint másoké. De másokhoz hasonlóan én is szinte bármit megtudok tanulni, ha értelmes módon elmagyarázzák nekem. Ez az oka annak, hogy olyan gyakran nyavalyogok az állandó panaszok miatt, hogy az idősek "csak nem értik", amikor az idősebbeknek valóban jobb magyarázatra van szükségük! Mi köze ennek egy szakácskönyv áttekintéséhez? A Cooking for Geeks, második kiadás^{(Cooking for Geeks, Second Edition)} célja, hogy elmagyarázza a főzést azoknak az embereknek, akik műszaki és tudományos fogalmakban gondolkodnak, és ezért meg vannak győződve arról, hogy nem tudnak főzni, mert a receptek bonyolultak, és a szakácskönyvek nem magyarázzák el megfelelően a dolgokat. Sikerül? Olvass tovább és tudd meg.

A szakácskönyv inicializálása

Amikor áttekintettem ennek a könyvnek az első kiadását, azt tapasztaltam, hogy szórakoztató volt olvasni és jó volt átnézni, és baromi jó receptje is volt. Mi mást kérhetne még egy olvasó? Nos, kezdésnek egy átdolgozott és bővített második kiadás, amelyet még szórakoztatóbb olvasni, mint az elsőt.

Ebben az új kiadásban néhány fejezetnév kissé kevésbé technikai szókincset használ, de a tartalom továbbra is arra irányul, hogy elmagyarázza a konyha titkait azoknak, akik hozzászoktak a tudományos módszerekhez.

Lenyűgöző interjúk listája olyan emberekkel, mint Adam Savage (" Mythbusters ") és Bridget Lancaster (" Amerika ^(America)Tesztkonyhája^{(Test Kitchen)} " ), Douglas Baldwin (alkalmazott matematikus) és Lydia Walshin (ételíró). Ezek a könyvben elszórva vannak, szükség szerint betekintést és magyarázatot adva. Minden interjúalanynak van egy oldala is, amely bemutatja az ő hitelesítő adatait és szakterületeit.

A könyv egy tartalomjegyzékkel kezdődik, amely felsorolja az összes receptet. Ezek olyan kategóriákra vannak felosztva, mint a „ reggeli^(Breakfast) ” és a „főétel”, amelyek tartalmazzák azt, amit elvárhat, valamint az „ Összetevők^(Components) és összetevők ” és a „ ^{(Ingredients)}Laborok^(Labs) listája ”, amely utat mutat a könyvben szereplő tudományos kísérletekhez. Szeretné kipróbálni ízlelőbimbóit, megtalálni a tökéletes sütit, vagy kalibrálni a sütőt vagy a fagyasztót? Ez minden, plusz még sok más.

Bár a szerző, Jeff Potter arra biztatja az embereket, hogy ugorjanak a könyv bármely részéhez, amely tetszik nekik, a főzéstől idegenkedő családtagokkal kapcsolatos tapasztalatok alapján azt mondanám, hogy ha még igazán új a főzés, akkor messzire menne. jobb az 1. fejezettel kezdeni, és addig olvasni, amíg el nem kezdi megérteni a dolgok működését. A legtöbb igazi stréber számára (amiket Mr. Potter "okosnak és kíváncsinak" definiál) ez nem tart sokáig.

Kezdje azzal, hogy megtudja, hogy „stréberként gondolkodik-e” (vannak erre vonatkozó utasítások), és folytassa a konyhai stílus meghatározásával, hogyan viszonyul a receptekhez, és kezelje a „konyhában tapasztalható félelmet”. Még ha már jól érzi magát a konyhában, mindenképpen érdemes végigolvasni ezt az első fejezetet. Ráadásul ott van az interjú Adam Savage -vel. Igen, nagyon szeret főzni!

Mr. Potter arra is bátorítja az embereket, hogy ne^(not) kövessék a receptet. Értem az álláspontját, de úgy gondolom, hogy ez a megközelítés olyan emberek számára működik a legjobban, akiknek több tapasztalatuk van a konyhában. Nem tudod megmondani, mi lenne az ésszerű módja annak, hogy "szárnyald", ha még soha nem csináltál hasonlót. A^(Does) receptek követése megöli az innovációt, ahogy Mr. Potter ragaszkodik? Nem, ha még mindig a recept alapján tanulsz főzni, legalábbis tapasztalatom szerint (már közel 60 éve főzök). Mindig pontosan követem a receptet – amikor először készítem. Utána bármi megy. 🙂

Bevallom, nevettem, amikor megláttam a "3 x 4 -es munkalapok ^{(Countertops)}szabályáról^(Rule) " szóló részt . Soha életemben nem dolgoztam még olyan konyhában, ahol ekkora volt a pult. Valójában az elmúlt 20 évben használt konyhában még egy pult sincs, ahol ennyi hely lenne.

Van egy kiváló rész, amely a konyhájához szükséges összes berendezésről beszél. És ez nem csak egy listát ad; minden alkatrészt (késeket, edényeket stb.) tartalmaz, és elmagyarázza, miért van szüksége rájuk, és hogyan kell gondoskodni róluk. Ez a rész önmagában megéri a könyv árát.

Tovább a tudományhoz

Ha elolvasta az alapokat, ideje haladni a főzés és az evés tudományával. Minden fejezet egy tartalomjegyzékkel kezdődik, amely megmutatja, mit fog felfedezni. Íme a 2. fejezet listája.

Itt található még a receptek listája, a "laboratóriumok" (tudományos kísérletek) listája és azoknak az embereknek a listája, akikkel interjút készítettek a könyvhöz.

Lehet, hogy a receptek nem tűnnek vonzónak, ha látja a címeket, de olvassa el őket. Ők azért vannak, hogy bemutassák a tudomány és technológia, amelyről vita folyik, éppúgy, mint azért, hogy segítsenek valami jó ennivaló elkészítésében. Lehet, hogy nem szeretne ténylegesen elkészíteni egy adott ételt, de az átolvasás során láthatja, hogyan magyarázza el az adott részben tanultakat.

A könyv az ízlés magyarázatával kezdődik. És sokkal többről van szó, mint „édes, sós, savanyú, keserű, sós és forró”. Van például egy táblázat, amely megmutatja, hogy a különféle kulináris hagyományok milyen összetevőket használnak az ízek reprezentálására. Íme egy részlet belőle.

Vannak olyan kísérletek is, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy megvizsgálja az íz és az illat közötti kapcsolatot, a szokásos konyhai alapanyagok felhasználásával, valamint azokat a genetikai variációkat, amelyek miatt egyesek egészen eltérően reagálnak a különféle ízekre és szagokra, és mitől lesz „szuperíz”. Ehhez a kísérlethez tudományos kellékekre van szükség, amelyeket be kell vásárolnia. Ez reprezentálja a többi labort a könyvben. Vannak, akik közönséges összetevőket használnak, mások tudományosabb kellékeket igényelnek.

A Cooking for Geeks, Second Edition^{(Cooking for Geeks, Second Edition)} arra is ösztönzi az olvasót, hogy lépjen ki a komfortzónájából, amikor szokatlan alapanyagokkal való kísérletezésről van szó. Néhány más szakácskönyv csak recepteket ad, míg ez a könyv elmagyarázza, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az összetevők. Egy kultúra ugyanúgy használhat egy összetevőt, ahogy egy másik kultúra mást használ. Például rizs az ázsiai receptekben, szemben a búzával az európai receptekben. Van egy másik hasznos táblázat, amely bemutatja a különféle konyhák közös összetevőit. Őszintén szólva, a könyv grafikonjait önmagában érdemes megvenni.

És van egy kiváló rész, amely elmagyarázza, hogyan lehet a legjobban tárolni a termékeket. Egyes összetevőket nem szabad együtt tárolni, néhányat hidegebb hőmérsékleten kell tárolni, egyes dolgok gyorsabban penészesednek, mint mások, és így tovább. Mint valaki, aki elvesztette a részét a friss termékekből a penészesedés és a pépesség miatt, nagyon értékeltem, hogy ezeket az információkat egy helyen gyűjtöttem össze.

Bevallom, a " Számítási ízek inspirációja^{(Computational Flavor Inspiration)} " című rész egy kicsit a fejem fölött volt. A szerző sok receptet elemzett, hogy megtudja, mely összetevők szoktak együtt lenni, és mely ízvegyületek kémiailag hasonlóak, és ezt tudományos kifejezésekkel magyarázza, ami minden kémikusnak biztosan örömet okoz. Aztán van egy labor, amely kihívás elé állítja az olvasót:

Van egy fejezet a „Már elkészült?” kérdésre adott tudományos válaszoknak szentelve. (ami nagyon hasznos lesz az elemző elme számára) és azokat a tényezőket, amelyek szükségesek az élelmiszerek megromlásához, és általában az élelmiszerbiztonságról szóló kiváló diskurzus kíséretében. Manapság, amikor úgy tűnik, hogy hetente látunk valamilyen étellel összefüggő betegséget a hírekben, mindenképpen előnyt jelent, ha tudjuk, hogyan óvjuk meg magunkat ezektől a dolgoktól.

Nem szeretném az egész könyvet odaadni, mert nagyon szeretnék mindenkit bátorítani, hogy olvassa el saját maga. Még akkor is, ha nem gondolod magad strébernek, vagy ha biztos vagy benne, hogy a legkevésbé sem vagy tudományosan, ez a könyv elárul valami érdekeset, amit nem tudtál. Azt hiszem, látni fogja, hogy a Cooking for Geeks, Second Edition^{(Cooking for Geeks, Second Edition)} a tudomány és a konyhaművészet tökéletes kombinációja.

Érvek és ellenérvek

Ennek a könyvnek ez a második kiadása még az elsőnél is jobb. Íme a gondolataim, pro és kontra.

Pro:

• Lebilincselően olyan valaki írta, aki egyértelműen ismeri a főzést és a tudományt egyaránt
• A tárgyalt alapelvek bemutatására készült receptek
• Kísérletek, amelyek célja az egyes elvek egyértelműbbé tétele
• Interjúk szakértők széles körével, szintén lebilincselő írással
• A tudományos^(Scientific) és kulináris kísérletezés erősen ajánlott

Con:

• A receptek kissé ezoterikusak lehetnek. Ha teljesen kezdőknek keresel „Hogyan forraljunk vizet”, ez nem az.
• Egyes receptek olyan felszerelést igényelnek, amely nem éppen általános az átlagos konyhában.
• A tudomány és a matematika egy része magasabb szinten van, mint amit egyesek könnyen megértenek.

De ahogy mondtam, mindenkit arra biztatnék, hogy olvassa el magának a Cooking for Geeks, második kiadást^{(Cooking for Geeks, Second Edition)} .

Ítélet

A Cooking for Geeks, Second Edition^{(Cooking for Geeks, Second Edition)} egy jól megírt könyv, amely magával ragadja az olvasót, és szinte mindent mindenki számára érthető módon elmagyaráz. Még ha nem is főz benne egyetlen receptet sem, és soha nem gondolt arra, hogy a tudomány és a főzés kéz a kézben jár, ezt a könyvet ugyanúgy olvashatja, mint bármely más, felfedező útra vezető útmutatót. . Azt tervezem, hogy átadom a példányomat valakinek a házamban, akinek kémikus végzettsége van, és gyakran kóborol a konyhában, mert nem érzi jól magát a receptekkel. Várom, hogy lássam, hogy kigyulladjon a villanykörte a feje fölött. 🙂

Book review: Cooking for Geeks, Second Edition

I'vе been aware pretty much from the begіnning that my mind does not work like other peоple'ѕ. But, like other people, I can learn almost anything, if it is explained to me in a way that makes sense. This іs why I so often gripe about the constant complaints that older people "just don't get it," when what the оlder peoрle really need is a bettеr explanation! What does this have to do with reviewing a cookbook? Cooking for Geeks, Second Edition , is designed to explain cooking to people who think in technical and scientific terms and who are therefore convinced they can't cook because recipes are complicated and cookbooks don't explain things properly. Does it succeed? Read on and find out.

Initializing the cookbook

When I review ed the first edition of this book, I've found that it was fun to read and fun to review and had some darn good recipes, too. What more could a reader ask? Well, for starters, a revised and expanded second edition that's even more fun to read than the first.

You'll find some of the chapter names in this new edition use a little less technical vocabulary, but the content's still aimed at explaining the mysteries of the kitchen to people who are accustomed to the scientific method.

There's also an impressive list of interviews with people like Adam Savage ("Mythbusters") and Bridget Lancaster ("America's Test Kitchen") and Douglas Baldwin (applied mathematician) and Lydia Walshin (food writer). Those are interspersed throughout the book, providing insights and explanations as needed. There is also a page devoted to each interviewee, laying out his or her credentials and areas of expertise.

The book begins with a table of contents that lists all the recipes. They're separated into categories like "Breakfast" and "Mains," which contain what you might expect, but also "Components & Ingredients," and a "List of Labs" which points the way to the scientific experiments in the book. Want to check out your taste buds, find your perfect cookie, or calibrate your oven or freezer? That's all there, plus much more.

Although the author, Jeff Potter, encourages people to just jump to whatever section of the book appeals to them, I would say, based on experience with cooking-averse family members, that if you're really new to cooking you'd do far better to start with Chapter 1 and read through till you've begun to understand how things work. For most true geeks (which Mr. Potter defines as "smart and curious") this will not take long.

Begin by finding out whether you "think like a geek" (there are instructions) and carry on to defining your kitchen style, how you approach recipes, and dealing with "fear in the kitchen." Even if you are already at ease in the kitchen, reading through this first chapter is definitely worthwhile. Besides, the interview with Adam Savage is in there. Yes, he loves to cook!

Mr. Potter also encourages people to not follow the recipe. I can see his point, but I think this approach works best for people who've had more experience in the kitchen. You can't tell what would be a reasonable way to "wing it" if you've never done anything like it before. Does following recipes kill innovation, as Mr. Potter insists? Not if you're still in the process of learning how to cook from a recipe, at least in my experience (I've been cooking for almost 60 years now). I always follow a recipe exactly—the first time I make it. After that, anything goes. 🙂

I must admit I laughed when I saw the section about the "3 x 4 Rule of Countertops." I have never in all my life worked in a kitchen that had that much counter space. In fact, the kitchen I've used for the past 20 years doesn't even have one counter with that much space in it.

There is an excellent section that talks about all the equipment you will need for your kitchen. And it doesn't just give you a list; it takes each component (knives, pots, etc) and explains why you need them and how to take care of them. This section alone is worth the price of the book.

On to the science

Once you've read the basics, it's time to move along with the science of cooking and eating. Each chapter starts with a table of contents that shows you what you're going to discover. Here's the listing for Chapter 2.

There's also a list of recipes, a list of "labs" (scientific experiments) and a list of the people who were interviewed for the book.

The recipes might not look appealing when you see the titles, but go ahead and read them. They're there to demonstrate the science and technology that's under discussion, just as much as they're there to help you create something good to eat. You might not want to actually prepare any given dish, but as you read through it you can see how it works to explain what you're learning in that section.

The book starts out by explaining taste. And there's a lot more to it than just "sweet, salty, sour, bitter, savory and hot." There's a chart, for example, that shows which ingredients various culinary traditions use to represent those tastes. Here's a portion of it.

There are also experiments that let the reader investigate the link between taste and smell, using common kitchen ingredients, and the genetic variations that lead some people to react quite differently to various tastes and smells and what makes a "supertaster." That experiment requires some scientific supplies that you'll have to shop for. That's representative of the other labs throughout the book. Some use common ingredients, some require more scientific supplies.

Cooking for Geeks, Second Edition also encourages the reader to move outside his or her comfort zone when it comes to experimenting with unusual ingredients. Some other cookbooks just provide recipes, while this book explains how the ingredients are interrelated. One culture might use one ingredient in the same way another culture uses something different. For example, rice in Asian recipes versus wheat in European recipes. There's another helpful chart that shows common ingredients in a variety of cuisines. Honestly, the charts throughout the book are worth buying it all by themselves.

And there's an excellent section that explains how best to store produce. Some ingredients should not be stored together, some should be stored in colder temperatures, some things get moldy faster than others, and so forth. As someone who's lost her share of fresh produce to mold and mushiness, I really appreciated the gathering of all this information in one place.

I must admit the section called "Computational Flavor Inspiration" was a bit over my head. The author analyzed a lot of recipes to see which ingredients commonly went together and which flavor compounds are chemically similar, and he explains this in scientific terms that will surely delight any chemist. Then there's a lab to challenge the reader:

There's a chapter devoted to the scientific answers to "Is it done yet?" (which will be very useful to the analytical mind) and the factors that are necessary for food to spoil, accompanied by an excellent discourse on food safety in general. Nowadays when it seems like every week we see some kind of food-related illness on the news, knowing how to keep yourself as safe as possible from these things is a definite plus.

I don't want to give away the whole book, because I really would like to encourage everyone to read it for themselves. Even if you do not think you are a geek or if you're sure you're not in the least bit scientific, this book will tell you something interesting that you did not know. I think you will see how Cooking for Geeks, Second Edition is a perfect combination of science and culinary art.

Pros and cons

This second edition of this book is even better than the first. Here are my thoughts, pro and con.

Pro:

• Engagingly written by someone who clearly knows both cooking and science
• Recipes designed to demonstrate the principles under discussion
• Experiments designed to make each principle more clear
• Interviews with a wide range of experts, also engagingly written
• Scientific and culinary experimentation is strongly encouraged

Con:

• Recipes can be somewhat esoteric. If you're looking for absolute-beginner "How to boil water," this ain't it.
• Some recipes require equipment that is not exactly common in the average kitchen.
• Some of the science and math is at a higher level than some people might find easy to understand.

But, as I said, I would encourage everyone to read Cooking for Geeks, Second Edition for themselves.

Verdict

Cooking for Geeks, Second Edition is a well-written book that draws the reader in and explains nearly everything in terms anyone can understand. Even if you don't cook a single recipe in it and never thought of science and cooking going hand in hand, you can read this book the same way you'd read any other how-to guide that takes you on a journey of exploration. I plan to hand my copy to someone in my house who has a degree in chemistry and who often gets fuzzled in the kitchen because he's not at ease with recipes. I look forward to seeing the light bulb go on over his head. 🙂

Related posts

• Könyvajánló: Office 365 for Dummies, második kiadás

• Könyvismertetés – Gyakorlati zárszedés, második kiadás, Deviant Ollam

• Könyvajánló – Fitness strébereknek

• Valódi áttekintés a #tweetsmartról – Egy könyv a Twitterről

• Az Acer Aspire V 17 Nitro Black Edition áttekintése – Mit javít a 2017-es frissítésen?

• ASUS Turbo GeForce RTX 3070 értékelés: Kiváló játékteljesítmény

• ASUS Whetstone Review – Kiváló minőségű egérpad a Republic Of Gamerstől

• A Canyon CNS-SK86 játékbillentyűzet áttekintése

• ASUS AI zajszűrő mikrofonadapter áttekintése: Kristálytiszta hang. Mindig!

• Razer Viper 8KHz áttekintés: Az első játékhoz készült egér 8000 Hz-es lekérdezési frekvenciával -

• Az ASUS RoG Gladius II egér és a RoG Strix Edge egérpad áttekintése

• Sony WH-1000XM4 értékelés: Kiváló zajszűrő! -

• Antlion Audio ModMic Wireless áttekintés: Vezeték nélküli mikrofon bármilyen fejhallgatóhoz

• AMD Radeon RX 6700 XT áttekintés: Kiváló 1440p-s játékokhoz! -

• ASUS ROG Strix G17 G713 értékelés: Kiváló áron jó játékhoz

• Bízzon a GXT 488 Forze PS4 áttekintésében: Belépő szintű gaming headset olcsón!

• Könyvismertető – Kezdő lépések a Windows Live Movie Makerrel

• Könyvajánló – Szuperkommunikátor, Frank J. Pietrucha

• BenQ EW2780Q áttekintés: Jól kiegyensúlyozott, kedvező árú!

• Az AMD Ryzen 5 5600X áttekintése: A legjobb középkategóriás asztali processzor játékhoz? -